Intézményünkben, a mohácsi Park Utcai Katolikus Általános Iskolában már 43. éve folyik német nemzetiségi nyelvoktatás és maga a német nyelv tanítása mellett mindig fontosnak tartottuk a magyarországi németek kultúrkincsének, hagyományainak ápolását.

 Ezért szervezünk 2006 óta minden évben nemzetiségi napot, melynek eleinte iskolánk adott otthont, ahol egy- egy ünnepkör, pl. a karácsony, a húsvét, a pünkösd még élő szokásait, hagyományait próbáltuk feleleveníteni. 2012 szeptemberétől minden 3. évben Liptódra utazunk, ahol a teljes német tagozat, 1. osztálytól 8. osztályig, azaz több mint 200 gyermek egy egész napot tölt el. Ebben a tanévben a korona vírus miatt 2- 2 évfolyamonként, hétfőtől csütörtökig bonyolítottuk le az utazást és a programokat, azaz október 19- től 22- ig minden nap 2- 2 osztály utazott. A falu fekvése- Liptód egy dél- baranyai kis völgyfalu, szinte elzárva a külvilágtól-, a programok, az ellátás, sőt még az időjárás is, gondoskodtak arról, hogy mindenki jól érezze magát, pedig szinte észrevétlenül rengeteget tanultunk.

A tapasztaláson alapuló, kompetenciafejlesztő oktatás sokkal gyerekközpontúbb és hatékonyabb, mint a könyvízű. Tanulóink többsége mohácsi, ha német származású is, családjukban már nem beszélik a nyelvjárást, nem ápolják a németség hagyományait. A programokat ezért úgy próbáltuk összeállítani, hogy amiket a nap folyamán csináltunk, a népismeret tantárgy keretén belül elsajátított illetve elsajátítandó, a gyerekek életkorának megfelelő dolgok legyenek. Így a gyerekek bepillantást nyerhettek a falusi élet hétköznapi tevékenységeibe, sőt azok aktív részesei lehettek.

Az alsó tagozatos gyerekek játékos formában ismerkedtek a falusi „sváb” emberek mindennapjaival illetve szerszámaikkal. Megtanultak szőni és megnézhették, ahogy egy farmon még hagyományos módon végzik az állattartást, sőt meg is simogathatták az ott élő állatokat. A sorversenyen pedig olyan eszközöket, szerszámokat kellett használniuk, amiket manapság már nem használnak az emberek, ezért először meg kellett velük ismerkedni. Nagy élvezettel próbáltak a fűben haladni a fából készült síléceken és a liszteszsákokban, kenyérsütőlapáton kis vizes bögrében vizet vinni, végül egy demizsonba önteni a ki nem lötyögtetett vizet. Vittek még alumíniumkanálban tojást, terelgettek cirokseprűvel focilabdát és gyakorolták a célba dobást nagy vesszőkosárba. A feladatok mókásnak bizonyultak, mindenki jól szórakozott hangosan bíztatva társait.

A felsőtagozatosok a konyhában is serénykedtek. Természetesen egy „sváb” egytálétel volt az ebéd, babgulyás Heweknedl- lel, aminek elkészítésében nagy lelkesedéssel vettek részt a gyerekek. Nem is maradt a tányéron belőle, annyira ízlett mindenkinek. A 7- 8. osztályos lányok pedig kelt szagos fánkot sütöttek tízóraira, ami szintén az utolsó morzsáig elfogyott, annyira finomra sikerült. A fiúk közben a pincében a környéken honos szőlőfajtákkal, a borkészítés tudományával és eszközeivel ismerkedtek, valamint később meghallgattak egy kiselőadást a németség építkezési szokásairól, megnéztek egy téglagyűjteményt, kezükbe foghatták a monogramokkal ellátott kis téglákat, amilyeneket napjainkban már csak a kémények építésénél használnak.

Mindenki nagyon jól érezte magát.